Kabay János

Kabay János gyógyszerész, vegyész, feltaláló és gyáralapító a XX. századi magyar tudomány és gyógyszeripar egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A „magyar morfingyártás atyjaként” vált ismertté, miután kidolgozta a mákszalmából történő morfingyártás világszerte elismert technológiáját, amely alapjaiban változtatta meg a gyógyszeripar lehetőségeit. Rövid élete ellenére olyan tudományos eredményeket ért el, amelyek nemzetközi elismerést hoztak számára. Életművét 2016-ban hungarikummá nyilvánították.

1896. december 27-én született Büdszentmihályon, a mai Tiszavasváriban. Tanulmányait Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Nagykállóban végezte, majd a József Nádor Műszaki Egyetemen kezdte meg tanulmányait. Az első világháború azonban új irányba terelte életét, így a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészetet tanult tovább. Diplomáját 1924-ben szerezte meg, majd a Gyógynövény Kísérleti Állomáson kezdett dolgozni, ahol dr. Augusztin Béla ösztönzésére a mák alkaloidjainak kutatásával foglalkozott. Itt ismerte meg későbbi feleségét és munkatársát, Kelp Ilonát, akivel közösen valósították meg tudományos elképzeléseiket.

1926-ban visszatértek Kabay szülőfalujába, hogy saját gyógyszergyárat alapítsanak. 1927. január 24-én megalapították az Alkaloida Vegyészeti Gyár Részvénytársaságot, amely szerény körülmények között indult, de néhány év alatt a magyar gyógyszeripar egyik meghatározó vállalatává fejlődött. Kabay és felesége nemcsak a kutatásban, hanem a gyár mindennapi működtetésében is együtt dolgoztak, közös munkájuk alapozta meg a vállalkozás sikerét.

Kabay első jelentős eredménye 1925-ben a friss máknövényből történő morfinkinyerést lehetővé tevő „zöld eljárás” kidolgozása volt. Legnagyobb találmányát azonban 1931-ben alkotta meg, amikor kidolgozta a száraz mákszalma-eljárást, amely lehetővé tette a morfin gazdaságos, egész éves előállítását. Szabadalmát több országban bejegyezték, és a világ vezető gyógyszergyárai is átvették. Találmányának köszönhetően az Alkaloida gyors fejlődésnek indult, technológiáját pedig külföldön is alkalmazták, többek között a lengyelországi Motor Alkaloida üzemben.

Élete utolsó éveiben családi és üzleti nehézségek ellenére sem hagyott fel kutatásaival. 1936. január 29-én, mindössze 39 évesen hunyt el. Korai halála pótolhatatlan veszteséget jelentett a magyar tudomány és gyógyszeripar számára.

Kabay János öröksége azonban tovább él. Az általa kidolgozott technológia világszerte elterjedt, az általa alapított Alkaloida pedig nemzetközi hírű gyógyszergyárrá fejlődött. Tiszavasvári egyik legnagyobb szülötteként munkássága máig meghatározza a város arculatát és hírnevét. A tudomány iránti elhivatottsága, kitartása és újító szelleme a magyar gyógyszeripar egyik legmaradandóbb öröksége.