a 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

A 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése alapján:
„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy 2023. december 31. napjáig a kérelmezők a 2018. december 21-ét megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízilétesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele után a járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.

Milyen engedély szükséges?

Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges
a) olyan kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése

Fúrt kutaknál minden esetben szükséges a szakember által kiállított tervdokumentáció az engedélyeztetéshez. A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, vagy szakirányú felsőfokú végzettségű szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott kút engedélyeztetéséhez nem szükséges a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése, amennyiben fentebb ismertetett feltételeknek megfelel.

Ki a kérelmező?

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén a fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése

Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelem csak írásban terjeszthető elő. A vízjogi fennmaradási engedély a helyi vízgazdálkodási hatóságnál 2020. március 20. napjától papír alapon vagy elektronikus úton nyújtható be, egy példány engedélyezési tervdokumentációval.
Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

Fontos!
Elektronikus ügyintézésre köteles:
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
b) az ügyfél jogi képviselője.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. § a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (2) bekezdése

Mit tartalmazzon a kérelem?

A vízügyi hatósághoz benyújtásra kerülő, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

A kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalma:
1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
6. A kút műszaki adatai:
6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
6.2. csak fúrt kút esetében:
6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,
6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).
6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
6.5. Csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
6.8. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

A kérelmezőnek a kérelem részeként igazolnia kell:
- ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) – az engedélyezési dokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő – hozzájárulásának meglétét,
- ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának, az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének, a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének esetét kivéve – az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén a vagyonkezelője – a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő – írásbeli hozzájárulásának meglétét.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 41/2017. (XII.29.) BM. rendelet 2. melléklet II., 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (4) bekezdése

A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege és módja?

A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A fentieken túl a Vgtv. a következőkről rendelkezik:
„Mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól
a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
b) a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 31. §

Entiek alapján tehát a kút bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető.

Ügyintézési határidő?

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. § (5) bekezdése

Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban?

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, a hatóság jellemzően az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtől függően más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:
– megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, erdészeti, talajvédelmi, halgazdálkodási, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró járási hivatalát.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázata

Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 29. § (7) bekezdése

Fontos!
Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.

Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízkivételt biztosító vízilétesítménye 2018. december 21. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a megszokott eljárásrend alapján a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni.
Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Fontos!
A vízilétesítmény megszüntetése egyébként engedélyköteles tevékenység, emiatt a vízkivételt biztosító vízilétesítmény megszüntetésére irányuló hivatalból indított kötelezési eljárás során először az ügyfelet terv- és adatszolgáltatásra, azaz a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentációval és annak mellékleteivel azonos tartalmú dokumentáció benyújtására kell kötelezni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése, 18. § (2) és (3) bek.