123

Látnivalók Tiszavasváriban

ahol a hagyomány és a megújulás találkozik

Tiszavasvári

– ahol a hagyomány és a megújulás találkozik

Tiszavasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye nyugati kapuja, a Nyíri-Mezőség természeti környezetében fekvő, barátságos hangulatú város. Különleges fekvésének köszönhetően három vármegye találkozásánál helyezkedik el, így évszázadok óta fontos találkozási pont a térségben. A település 1986 óta városi rangú, ma pedig dinamikusan fejlődő járási székhelyként várja az ide érkezőket.

A mai Tiszavasvári Büd és Szentmihály egyesítésével jött létre, nevét 1952 óta viseli. A Büd elnevezés török eredetű, a honfoglalás koráig vezethető vissza, míg Szentmihály a 15. század közepén alakult ki, és egészen 1848-ig szabad mezővárosi jogállással rendelkezett. A város történetét hosszú időn át, 1771 és 1945 között a Dessewffy család határozta meg, amelynek öröksége ma is felfedezhető az épített környezetben és a helyi hagyományokban.

Tiszavasvári ideális úti cél mindazok számára, akik nyugodt környezetben szeretnének kikapcsolódni, miközben felfedezik a térség kulturális értékeit, természeti látnivalóit és vendégszerető közösségét. A város kiváló kiindulópont a Nyíri-Mezőség és a környező települések felfedezéséhez, legyen szó aktív pihenésről, kulturális programokról vagy családi kirándulásról.

Látnivalók Tiszavasváriban

Tiszavasvári Strandfürdő

– nyári kikapcsolódás minden korosztálynak

A nyári strandszezonban nyitva tartó Tiszavasvári Strandfürdő többféle medencével, gyógyhatású termálvízzel és szórakoztató élményelemekkel várja a vendégeket. A termalfurdo.hu által szervezett Az Év Fürdője közönségszavazáson a Tiszavasvári Strandfürdő nyerte el A Helyiek Kedvenc Fürdője címet 2018-ban.

A Tiszavasvári Strandfürdő ideális hely a nyári felfrissülésre és a gondtalan pihenésre. A rendezett, zöld környezetben található fürdő kellemes kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak és mindazoknak, akik a városban vagy a környéken keresnek hűsítő élményeket.

A strand területén több medence várja a látogatókat, amelyek a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt biztonságos és élvezetes fürdőzést biztosítanak. A tágas pihenőterek, napozásra alkalmas zöldfelületek és árnyékos részek nyugodt környezetet teremtenek a kikapcsolódáshoz. A nyári szezonban a strand gyakran ad otthont közösségi programoknak és családi rendezvényeknek is.

A fürdőt az elmúlt években felújították, ennek köszönhetően új pancsoló gyerekmedence áll a kisgyermekes strandoló családok rendelkezésére, valamint az úszómedencét, illetve a gyerekmedencét is fűthetővé alakították. A strandfürdőben tanmedence, egy termál-, egy úszómedence és egy csúszda szolgálja a fürdőzők igényeit.
A termálmedence jódos-brómos gyógyvize mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére ajánlott, de bárki megmártózhat meleg vizében. Ezek mellett számos kiegészítő szolgáltatás: masszázs (wellness masszázs, talpmasszázs és sportmasszázs) és strandfoci áll a vendégek rendelkezésére. Továbbá a strandon ugrálóvár, trambulin, bungéé trambulin és splash is igénybe vehető.

A Tiszavasvári Strandfürdő könnyen megközelíthető, jól illeszkedik a város turisztikai kínálatába, és kiváló választás egy aktív nap vagy egy nyugodt délután eltöltésére a Nyíri-Mezőség szívében.

Cím: Tiszavasvári, Nyárfa u. 6/a, 4440

Korniss-kastély (Dogály-kúria)

A Korniss-kastély, más néven Dogály-kúria, Tiszavasvári egyik jelentős történelmi épülete. Az egykori nemesi kúria a 18–19. század fordulóján épülhetett, és a térség birtokos családjainak életébe enged bepillantást. Letisztult, klasszicizáló megjelenése jól tükrözi a korabeli vidéki nemesi építészet hangulatát.

Az épület hosszú története során több funkciót is betöltött, miközben megőrizte jellegzetes arányait és szerkezetét. A kastély környezete egykor gazdasági és lakófunkciókat is ellátott, ma pedig fontos emléke Tiszavasvári múltjának. A Dogály-kúria csendes környezete ideális megállópont egy városi sétán, ahol a látogatók közelebbről is megismerhetik a település nemesi hagyományait és épített örökségét.

Vasvári Pál Múzeum

A Vasvári Pál Múzeum Tiszavasvári kulturális életének egyik meghatározó helyszíne. Az intézmény névadója Vasvári Pál, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik fiatal hőse, aki a városhoz kötődő személyisége a magyar történelemnek. A múzeum kiállításai a helyi és a térségi múltat mutatják be, különös hangsúlyt fektetve Tiszavasvári történetére, néprajzára és kiemelkedő személyiségeire.

A látogatók állandó és időszaki kiállításokon keresztül ismerhetik meg a település mindennapjait, hagyományait és történelmi emlékeit. A múzeum családbarát környezetben, könnyen befogadható formában kínál tartalmas élményt minden korosztály számára. Ideális megálló egy városi séta során, ahol a múlt értékei élményszerűen kelnek életre.

A Vasvári Pál Múzeumot 1963-ban alapították, első igazgatója Gombás András tanár és autodidakta régész volt. A múzeumalapító Gombás András 1901. január 16-án született büdszentmihályi család sarjaként (születési helye ugyan Újszász, mivel édesapja akkoriban ott kapott éppen munkát). Iskoláit a büdszentmihályi református elemi iskolában végezte, majd a hajdúnánási református gimnáziumban folytatta. Végül a debreceni Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Ezután hosszú éveken át tanított a helyi református iskolában. A szülőföld iránti szeretete késztette arra, hogy szülőfaluja régészeti, történeti és történeti kutatója, írója legyen. Régészeti kutatásaival megteremtette az alapját a helyi múzeum létesítésének. A község apraja és nagyja gyűjtésével 1963-ban létrehozta a Vasvári Pál Múzeumot, melynek vezetője lett.

1969-től mindenki tanító bácsija, Hunyadi József lett a múzeum igazgatója, aki elődjéhez hasonlóan nagy figyelmet fordított a fiatalság művelésére. Rendhagyó múzeumi órákat tartottak a régi, Kossuth utcai épületben, ahol a diákok megismerkedhettek a kiállításba kerülő gyűjtött tárgyakkal vagy éppen a legújabb időszaki kiállítás anyagával.

Nyiltvatartás infó

NYÁRI NYITVATARTÁS (április 1. – október 31. között)
Hétfő – Péntek: 9.00-17.00
Szombat: Előre egyeztetett időpontban fogadunk látogatókat, csoportokat.
Vasárnap: ZÁRVA!
Pénztárzárás 16.30-kor

TÉLI NYITVATARTÁS (november 1. – március 31. között)
Hétfő – Péntek: 8.00-16.00
Szombat: Előre egyeztetett időpontban fogadunk látogatókat, csoportokat.
Vasárnap: ZÁRVA!
Pénztárzárás 15.30-kor

Tiszavasvári Fehér Szik

A Tiszavasvári Fehér Szik a város egyik különleges természeti értéke, amely ritka földtani és tájképi jelenségével tűnik ki a Nyíri-Mezőség sík vidékéből. A világos színű, löszös–agyagos felszínről kapta nevét, amely meredekebb formáival és eltérő növényzetével látványos kontrasztot alkot a környező tájjal.

A terület elsősorban természeti és oktatási szempontból jelentős, hiszen jól megfigyelhetők rajta a táj kialakulásának nyomai. Kellemes kirándulóhely azok számára, akik rövid séták során szeretnék felfedezni Tiszavasvári természeti környezetét, vagy egy nyugodt megállót keresnek a városi látnivalók mellett. A Fehér Szik jó lehetőséget kínál természetközeli élményekre és a környék csendesebb arcának megismerésére.

Találkozások Háza, Tiszavasvári

A Találkozások Háza Tiszavasvári közösségi és kulturális életének egyik fontos helyszíne. Az épület olyan találkozópont, ahol a város lakói és az ide érkezők egyaránt részesei lehetnek kulturális programoknak, kiállításoknak, előadásoknak és közösségi eseményeknek.

A ház célja, hogy teret adjon az együttlétnek, a párbeszédnek és az élmények megosztásának. Rendezvényei sokszínűek, így családok, fiatalok és idősebbek is könnyen találnak számukra érdekes programot. A Találkozások Háza ideális megálló egy városi séta során, ahol a látogatók nemcsak programokat találnak, hanem bepillantást nyerhetnek Tiszavasvári élő közösségi életébe is.

Kerékpártúra

Termáltúra, Tiszaújváros – Tiszavasvári

A Tiszavasvári Strandfürdőt és a Strandfürdő Polgárt összekötő biciklitúra. Egy termáltúra során két fürdő között, vidéki környezetben kerekezhetünk.
Ezen a szakaszon visszatérünk újfent a Tiszához és ezúttal Tiszadob után a folyási iránnyal megegyezően haladunk délnek a folyó bal partján a töltésen. Jobb oldalról az ártéri erdő mögötte a Sajótorok, míg balról a puszta kíséri az utunkat, egészen Polgárig ahol szezonálisan merülhetünk el a termálvízben egy angolkerben.

Útleírás

  • A fürdőből balra indulunk el, majd balra kanyarodunk a Kossuth utcán.
  • Innen jobbra kanyarodunk a Vasvári Pál utcára, melyen elhagyjuk. Tiszavasvárit, majd egyenesen tekerünk egészen Tiszadobig.
  • Tiszadobra az Árpád utcán  érkezünk, melyen egyenesen haladunk, majd egyenesen folytatjuk a Mátyás Király , majd az Alkotmány utcán, és elhagyjuk a települést.
  • A gáthoz érve balra kanyarodunk és a töltésen tekerünk 16 kilométert, ahol balra kanyarodunk a Tiszaúti tanyasorra.
  • Eltekerünk a sor végére, majd balra kanyarodunk, majd jobbra a Tiszai útra.
  • A Tisza úton megérkezünk Polgárra,  itt majd balra kanyarodunk a Taskó utcára.
  • Ezután kissé balra egyenesen találjuk a Fürdő utcát, melyről a Stranfürdő bejárata nyílik.

Szent Kereszt Felmagasztalása, Szent Eleonóra

Római katolikus templom

Az egyhajós, hosszházas templom poligonális szentélyzáródással és a főhomlokzaton elhelyezett toronnyal rendelkezik. A nyeregtetős épület bejárata a nyugati oldalon, a hosszház elé épített torony alatt nyílik. A kaput magas orommező díszíti, felette bélletes körablak kapott helyet, amelyet az osztópárkány felett két neogótikus ablak követ, hasonló kialakítással a harangszinten is.

A torony sarkait támpillérek erősítik, tetejét bádoggal fedett gúlasisak zárja. A hajó déli oldalán három csúcsíves ablak sorakozik, köztük támpillérekkel tagolt falszakaszokkal. Az épület gótizáló koronapárkánya tovább erősíti a historizáló megjelenést. Ehhez az oldalhoz kapcsolódik az oratórium, amelyet két csúcsíves ablak világít meg, felette áttört kőkorlát fut végig.

A poligonális szentélyt két csúcsíves ablak és négy támpillér tagolja. A hajó északi oldalán a sekrestye csatlakozik az épülethez, kialakítása megegyezik az oratóriuméval, és az északi homlokzat tagolása is azonos a déli oldaléval. Az egész épület nyeregtetős, palafedéssel.

Református templom

A mai református templom helyén már a 14. század elején is kőtemplom állt, védőszentje Szent Mihály arkangyal volt, akiről a település is a nevét kapta. A falu a tatárjárás utáni időszakban alakult ki, és már ekkor vallási központként működött. A középkori templom román stílusú, egyhajós épület lehetett, amelynek alapfalait a későbbi átépítések során részben felhasználták.

A templom a 17. században reformátussá vált, majd a 18. században több ütemben bővítették és átalakították. Ennek köszönhetően mai formája különleges, szabálytalan alaprajzú, több korszak építészeti jegyeit hordozza. Bár jelenlegi arculata nem középkori, alapjai több mint hétszáz éves múltra tekintenek vissza, így Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik legérdekesebb egyházi épülete.

Szent Kereszt Felmagasztalása, Szent Eleonóra

Római katolikus templom

A mai református templom helyén már a 14. század elején biztosan állt egy kőből épült egyház, amelynek eredete az első, 1319-ben fennmaradt írásos említésnél is korábbra nyúlik vissza. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal volt, és róla kapta a nevét a település is. A falu kialakulása a tatárjárást követő időszakra, a 13. század második felére tehető, az egykori szabolcsi vár birtokterületén. Alapítója nagy valószínűséggel a Balogsemjén nemzetség egyik ismert tagja, Mihály volt. Abban a korban általános szokásnak számított, hogy a település nevét a templom védőszentje után választották, míg maga az alapító a saját névadó szentjét jelölte ki patrónusként.

A korai falu kezdetben nem lehetett népes. Ezt mutatja az 1319-es birtokfelosztás is, amikor az alapító Mihály három fia megosztozott a településen: a templomtól északra fekvő házak egyikükhöz, a nyugati részek másik kettőhöz kerültek. A legelők, erdők, rétek és maga a templom azonban közös használatban maradt, miközben mindegyik testvér saját területére új lakosokat telepíthetett.

Az oklevelekben említett középkori templom a mai épület helyén, egy mesterségesen kialakított dombon állt, amely a sík környezetből jól kiemelkedett. Az egyhajós, román stílusú templom félköríves szentélyzáródással rendelkezett, és méreteit tekintve a kor jelentősebb falusi templomai közé tartozhatott. Méreteit egy 18. századi vizsgálatból ismerjük: ekkor rögzítették, hogy a hajó hossza és szélessége nagyjából megegyezik a mai főhajó méreteivel. A későbbi átépítések során a középkori falakat részben lebontották, de az új szerkezetek a régi alapokra épültek. Ennek köszönhetően a mai templom déli főfala és keleti záródása is őrzi az eredeti középkori templom vonalait. Ez alapján egyértelmű, hogy a templom nem a 16. században épült, hanem jóval korábbi eredetű.

A templom történetének későbbi évszázadairól kevesebb adat maradt fenn. A 14. századi pápai tizedjegyzék nem említi ugyan Szentmihály egyházát, de a település folyamatosan lakott maradt. A 16. század közepére a falu a környék egyik legnépesebb településévé vált. A 17. század második felében a lakosság áttért a református hitre, az első erre utaló adat 1608-ból származik. Bár a település 1620 körül rövid időre elnéptelenedett, néhány év múlva ismét benépesült, és ekkor alakult ki az a jellegzetes településszerkezet, amelynek nyomai ma is felismerhetők. A templom falába épített, 1667-es évszámot viselő kő egy akkori felújítás emlékét őrzi.

A mai tiszavasvári református templom különleges épület: környezete, alaprajza és formavilága miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik legérdekesebb egyházi műemléke. Bár jelenlegi formáját a 18. században végrehajtott több átépítés során nyerte el, ezek a munkák részben egy több száz évvel korábbi templom alapjaira támaszkodtak. A bővítések és átalakítások több korszak lenyomatát őrzik, ami egyszerre ad sajátos karaktert az épületnek, és betekintést enged a korabeli alföldi építőmesterek tudásába.

A templom környezetét ma is kerítés övezi, amelynek egyes részei még a régi, erődszerű megjelenést idézik. A terület korábban temetőként is szolgált, amire régészeti feltárások során előkerült sírok utalnak. Mindez együtt teszi a templomot nemcsak a helyi hitélet fontos színterévé, hanem olyan történelmi látnivalóvá is, amely a látogatók számára jól érzékelhető módon mesél Tiszavasvári több évszázados múltjáról.