Gyengénlátó változat
 Turisztika
 Rendezvények
 Pályázatok
 Nyomtatványok
 Közérdekű
 Hatósági nyilvántartások
 Gasztronómia
 E-mail
 Helyi Klímastratégia
 Komplex felzárkóztató programok Tiszavasvári Külső-Szentmihály városrészén
 Találkozások tere kialakítása Tiszavasváriban
 Esély Otthon
 Külterületi útfelújítás és gépbeszerzés Tiszavasváriban
 A Váci Mihály Gimnázium épületének energetikai korszerűsítése
 Tiszavasvári város környezetvédelmi-infrastruktúra fejlesztése, lakóterület belvízmentesítése
 Tiszavasvári Önkormányzata Komplex Energetikai Fejlesztések Tiszavasváriban
 A Tiszavasvári Kabay-konyha korszerűsítése és agrárlogisztikai pont kialakítása
 NAPELEMES RENDSZER TELEPÍTÉSE TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉPÜLETEIRE
 Funkcióbővítő Integrált Települési Fejlesztések Tiszavasváriban
 Tiszavasvári Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
 Tiszavasvári Város belterületi vízrendezése
 Férőhelybővítés és komplex fejlesztés a tiszavasvári Fülemüle Természetvédő Óvodában a minőségi nevelés érdekében
 A Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal épületének akadálymentesítése
 Iskolafejlesztés Tiszavasváriban
 Napelemes rendszer kialakítása a Tiszavasvári Polgármesteri Hivatalban

Szavazás

A választások rendszere Nyomtatás

 

Magyarországon az Alkotmány értelmében törvényhozói hatalom a szabad, általános választásokon megválasztott Országgyűlés kezében van.
A választási eljárásról az 1997. évi C. törvény rendelkezik.
Az országgyűlési képviselőket négy évre választják a választójoggal rendelkező állampolgárok. A választás időpontját – a szokásjognak megfelelően a pártokkal egyeztetve – a köztársasági elnök jelöli ki. A választás rendszerint két fordulós, a második fordulót – ahol szükséges – általában két héttel az első után tartják. A választások napja a hagyomány szerint vasárnapi nap, bár az Alkotmány lehetővé tenné, hogy bármilyen más napon is legyen. Szavazni a választás napján reggel 6-tól este 19 óráig lehet. A választás napját megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig kampánycsend van érvényben.
A szavazást a Belügyminisztérium és az Országos Választási Bizottság (OVB) bonyolítja le és felügyeli. Az OVB tagjait a Parlament választja, a területi választási bizottság tagjait a megyei közgyűlés, Budapesten a fővárosi képviselő-testület. A szavazókörökben található bizottsági tagokat a helyi önkormányzat képviselő-testülete szavazza meg.

Az Országgyűlésnek 386 képviselője van, őket közvetlenül választják meg:
176-ot egyéni választókörzetben,
152-t budapesti/megyei listáról,
58-at az országos kompenzációs listáról.

Az első fordulóban minden szavazásra jogosult választó – külön szavazólapon – egy egyéni képviselőjelöltre és egy megyei listát állító pártra, pártszövetségre vagy szervezetre szavazhat. Az egyéni képviselői helyet az első fordulóban az a jelölt nyeri el, aki megszerzi az érvényes szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot (abszolút többség), ha legalább a szavazásra jogosultak fele leadta a voksát. Ha nincs ilyen jelölt vagy a jogosultak kevesebb mint fele szavazott, akkor abban a választókörzetben második fordulót kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselő vehet részt. A második fordulóban egyszerű többséggel dől el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a körzet képviselői helye betöltetlen marad addig amíg – általában néhány hónappal később – új szavazást írnak ki.
A területi és országos listáról a pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek képviselők a Parlamentbe. A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre leadott "töredék" szavazatok alapján is juttatnak képviselői helyeket az őket indító pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben esetlegesen létrejövő aránytalanságokat. (A tisztán körzetes parlamenti választások esetén extrém esetben előfordulhatna, hogy például minden választókörzetben az "A" párt jelöltje nyeri a választást 55%-kal, "B" párt mindenhol 45%-ot kapna, ebben az esetben a parlamentben csak az "A" párt jelöltjei jutának be, ami aránytalan lenne a választói akarattal, hiszen a szavazók majdnem fele a "B" pártot támogatta.)
A listás választás érvényességéhez szintén minimum 50%-os részvétel szükséges, ha ez megvan, akkor a második fordulóban már nincs listás szavazás. A területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték.
A szavazatokat a helyi szavazatszámláló bizottságok számolják össze, az eredményről értesítik a helyi, ők pedig az Országos Választási Bizottságot.
 

Forrás: www.wikipedia.hu
 



 

Advertisement